Mi csak leshettük, ahogy a többi európai nagyhatalom felosztja maga között a világtérképet. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország. Még svéd, illetve skót kolonializmus is volt.
Természetesen jobb, ha egy adott terület maga kormányozza területét, ez nem vitás. Ráadásul a monarchia amúgy is le volt kötve nemzetiségi problémáival. 1848-1867 között a magyarokkal, az itáliaiakkal valamint a Német Császársággal hadakozott. Mikor ez nagyjából véget ért, a dualizmus idejében nem már maradt ereje a kolonizálásra, annak ellenére sem, hogy egy virágzásnak indult államot hoztak létre.
Néhány esetben tudtak „kolonizálni”. Jobb híján fogalmazom így, hiszen túlzás kolonizálásnak nevezni a következőket.
Az Ostender Kompanie-t az osztrák németalföldiek hozták létre 1717-ben, mely Oostende illetve Arábia, India, Bengál, Kína közt kereskedett. Tudtommal két halászfalut kolonizáltak: az indiai Cabelont, és Banquibazart. Sajnos 1731-ben ez brit nyomásra a társaság megszűnt.
A Nicobar-szigetek gyarmatosítása egy rövid és sikertelen eset. 1778-ban alapították, előzőleg dán gyarmat volt. 1781-ben vízhiány miatt panaszt írtak, de az valahogy nem jutott el az uralkodóhoz. 1783-ban meghalt a gyarmat vezetője, és vele az osztrák gyarmatosítási szándék.
Az 1899-1901-es kínai boxerlázadás leverésében az Osztrák-Magyar Monarchia is részt vett. Ennek eredményeként megkaptunk egy 0,61km2 területű úgynevezett ’koncessziós zónát’. Ez Peking egy kis részét jelenti. Saját börtön, iskola barakk és kórház tartozott a zónához. Valamint természetesen az osztrák-magyar konzulátus. Ez a zóna osztrák-magyar, és nem kínai felügyelet alatt állt. Az első világháborúban azonban a kínaiak visszafoglalták a területet. Ausztria 1919. szeptember 10-én lemondott a területről, Magyarország et 1920-ban tette meg. A 16 évnyi uralom állítólag megmutatkozik az egykori zóna területén építészeti művekben.
1873-ban egy expedíciót küldtünk északra, hogy fedezze fel, és nevet adjon a mai Ferenc József Földnek. A szigetcsoport formálisan sosem lett a monarchia része, sőt, senki sem kiáltotta ki ilyen vagy olyan birodalom részének. Csupán 1926-ban került állam alá, a Szovjetunió annektálta.
1878-ban Baron von Overbeck, Hong-Kong osztrák-magyar konzulja megvette észak-Borneót, a mai Sabah-t. 1880-ban azonban a terület a britekhez került.
Két dolgot szeretnék megemlíteni a királynőről. Az első az az, hogy magyar felmenői is vannak. Apai ükanyja egy bizonyos Rhédey Klaudia grófnő volt. Rhédey nagyszülei között pedig van Bánffy és Barcsay is. Vagyis vérvonali kapcsolatban van erdélyi fejedelmi családdal is.